Weiss Arthur (1897\u20131945) \u00fcvegipari szakmai tanulm\u00e1nyok ut\u00e1n kereskedelmi akad\u00e9mi\u00e1t v\u00e9gzett. Az els\u0151 vil\u00e1gh\u00e1bor\u00faban lovas t\u00fcz\u00e9r volt, t\u00f6bb kit\u00fcntet\u00e9ssel szerelt le. A harmincas \u00e9vekre \u00e1tvette a c\u00e9g vezet\u00e9s\u00e9t. K\u00e9t testv\u00e9re, Vilmos \u00e9s Viktor szint\u00e9n a csal\u00e1di c\u00e9gn\u00e9l dolgozott. H\u00e1rom m\u00e1sik testv\u00e9re Palesztin\u00e1ba telep\u00fclt. A sz\u00e9lesk\u00f6r\u0171 nemzetk\u00f6zi kapcsolatokkal rendelkez\u0151 c\u00e9g a magyarorsz\u00e1gi zsid\u00f3\u00fcld\u00f6z\u00e9s k\u00f6vetkezt\u00e9ben 1944 nyar\u00e1n \u00fczleti tev\u00e9kenys\u00e9ge felad\u00e1s\u00e1ra k\u00e9nyszer\u00fclt. 1945. janu\u00e1r 1-j\u00e9n nyoma veszett.
\nKrausz Mikl\u00f3s, Mose (1908\u20131985) tisztvisel\u0151. Jesiv\u00e1ban (zsid\u00f3 vall\u00e1si, hittudom\u00e1nyi iskola) tanult Miskolcon. \u00c1ltal\u00e1nos k\u00e9pzetts\u00e9g\u00e9t autodidakta m\u00f3don saj\u00e1t\u00edtotta el. 1932-ben, a vall\u00e1sos cionista szervezet (Mizr\u00e1hi) titk\u00e1ra. 1934-t\u0151l a Palesztina Hivatal (PALMUT vagy Palamt) titk\u00e1ra, 1938\u20131946 k\u00f6z\u00f6tt adminisztrat\u00edv vezet\u0151je lett. A felszabadul\u00e1s ut\u00e1n kiv\u00e1ndorolt, Izraelben a \u201eSv\u00e9d falu\u201d igazgat\u00f3ja, illetve a Szoci\u00e1lis Miniszt\u00e9rium f\u0151tisztvisel\u0151je volt.
\nSalamon Mih\u00e1ly (1897. szeptember 6. – ?) Apja Mose, Zilah f\u0151rabbija Bergen Belzenben v\u00e9gigszenvedte a deport\u00e1l\u00e1st \u00e9s Izraelben, 1955-ben h\u00fanyt el. \u00c9desanyja, Engel Sarah 1920-ban, Budapesten halt meg. Iskol\u00e1it Budapesten v\u00e9gezte: zsid\u00f3 tan\u00edt\u00f3k\u00e9pz\u0151, gimn\u00e1ziumi \u00e9retts\u00e9gi \u00e9s n\u00e9gy \u00e9v b\u00f6lcs\u00e9szkar (1922-ig). M\u00e1sf\u00e9l \u00e9vig tan\u00edtott, majd textilkeresked\u0151 lett. 1923-ban megn\u0151s\u00fclt, feles\u00e9ge Kn\u00f6pfler Margit-Mirjam. Fia Ott\u00f3-Aser.
\nA harmincas \u00e9vekt\u0151l a vall\u00e1sos cionist\u00e1k egyik vezet\u0151je, a Palesztina Hivatalt fel\u00fcgyel\u0151 bizotts\u00e1g tagja volt. E min\u0151s\u00e9g\u00e9ben lett 1944-ben az \u00dcvegh\u00e1zi appar\u00e1tus egyik adminisztrat\u00edv ir\u00e1ny\u00edt\u00f3ja. A felszabadul\u00e1s ut\u00e1n (1946 m\u00e1rciusa \u00e9s 1948 \u00e1prilisa k\u00f6z\u00f6tt) a magyarorsz\u00e1gi cionista sz\u00f6vets\u00e9g eln\u00f6k\u00e9nek tiszt\u00e9t l\u00e1tta el, a Pesti Orthodox Hitk\u00f6zs\u00e9g aleln\u00f6ke, a Joint magyarorsz\u00e1gi szervezet\u00e9nek egyik vezet\u0151je volt. 1949 v\u00e9g\u00e9n kiv\u00e1ndorolt Izraelbe, az \u00daj Kelet szerkeszt\u0151s\u00e9g\u00e9ben dolgozott, illetve 1951-1953 k\u00f6z\u00f6tt a N\u00e9p\u00fcnk c\u00edm\u0171 lap kiad\u00f3ja \u00e9s f\u0151szerkeszt\u0151je volt, k\u00f6zben r\u00f6vid ideig a posta\u00fcgyi miniszter sz\u00f3viv\u0151je. A nyolcvanas \u00e9vek elej\u00e9ig jelentek meg cikkei az \u00daj Kelet c\u00edm\u0171 lapban.
\nGroszmann S\u00e1ndor, Ben Erec (1909\u20132003) \u00fajs\u00e1g\u00edr\u00f3, k\u00f6nyvkiad\u00f3. Miskolci keresked\u0151 csal\u00e1dj\u00e1ban nevelkedett, jesiv\u00e1ban tanult, fiatalon lett a cionista mozgalom egyik vezet\u0151je. 1944-ben csal\u00e1dj\u00e1t deport\u00e1lt\u00e1k, \u0151 megsz\u00f6k\u00f6tt, de elfogt\u00e1k, \u00e9s a kistarcsai intern\u00e1l\u00f3 t\u00e1borba ker\u00fclt. Szeptember v\u00e9g\u00e9n szabadult. Okt\u00f3ber v\u00e9g\u00e9t\u0151l az \u00dcvegh\u00e1zban a vezet\u0151s\u00e9g tagja lett, november k\u00f6zep\u00e9t\u0151l a Wekerle utcai \u00e9p\u00fcletben ir\u00e1ny\u00edtotta a mindennapi \u00e9letet. A felszabadul\u00e1s ut\u00e1n a Joint egyik vezet\u0151 munkat\u00e1rsak\u00e9nt igyekezett az egzisztencia n\u00e9lk\u00fcl maradt zsid\u00f3knak munkaalkalmakat teremteni. 1949-ben elhagyta Magyarorsz\u00e1got. H\u00e1rom h\u00f3napi b\u00e9csi tart\u00f3zkod\u00e1st k\u00f6vet\u0151en k\u00e9t \u00e9vig Izraelben, kibucban \u00e9lt, majd P\u00e1rizsban, Genfben k\u00f6nyveket adott ki, szerkesztette a J\u00f6v\u0151 c\u00edm\u0171 lapot.<\/p>\n
Hunwald S\u00e1ndor, Szimcha (1914\u20131945) Kolozsv\u00e1rott sz\u00fcletett, \u00e9s az I. vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa idej\u00e9n ker\u00fclt Budapestre. 1931-ben csatlakozott a cionista mozgalomhoz, emiatt elbocs\u00e1tott\u00e1k a zsid\u00f3 gimn\u00e1ziumb\u00f3l. 1942-ben, amikor megkezd\u0151d\u00f6tt a szlov\u00e1kiai zsid\u00f3k deport\u00e1l\u00e1sa, megszervezte az onnan \u00e9rkez\u0151 menek\u00fcltek befogad\u00e1s\u00e1t. A magyarorsz\u00e1gi cionista fiatalok saj\u00e1t irataikat adt\u00e1k \u00e1t a menek\u00fclteknek. A k\u00fclf\u00f6ldiek lebuk\u00e1sa azonban elvezette hozz\u00e1juk a rend\u0151rs\u00e9get. Hunwald S\u00e1ndort el\u0151sz\u00f6r a Garanyi t\u00e1borba intern\u00e1lt\u00e1k, majd ukrajnai b\u00fcntet\u0151sz\u00e1zadba k\u00fcldt\u00e9k. 1944 \u0151sz\u00e9n, a front \u00f6sszeoml\u00e1s\u00e1t kihaszn\u00e1lva megsz\u00f6k\u00f6tt. A magyar hat\u00e1ron azonban elfogt\u00e1k, \u00e9s visszavitt\u00e9k a frontra. \u00dajabb sz\u00f6k\u00e9se ut\u00e1n okt\u00f3berben a f\u0151v\u00e1rosba \u00e9rkezett, az \u00dcvegh\u00e1zban bekapcsol\u00f3dott a ment\u0151akci\u00f3ba. Hans K\u00fchne n\u00e9ven, a sv\u00e1jci k\u00f6vets\u00e9g hivatalnokak\u00e9nt, a Lutz \u00e1ltal rendelkez\u00e9s\u00e9re bocs\u00e1tott aut\u00f3n vitte a hamis v\u00e9dleveleket az \u00fcld\u00f6z\u00f6tteknek.
\n1945 els\u0151 napjaiban a Vad\u00e1sz utc\u00e1ban letart\u00f3ztatt\u00e1k, elrabl\u00f3i val\u00f3sz\u00edn\u0171leg a Bel\u00fcgyminiszt\u00e9rium pinc\u00e9j\u00e9ben v\u00e9geztek vele. 1947-ben posztumusz a Magyar K\u00f6zt\u00e1rsas\u00e1gi \u00e9rdemrenddel ismert\u00e9k el a h\u0151siess\u00e9g\u00e9t.
\nAz 1945-ben ujj\u00e1szervezett Hasom\u00e9r Hacair ifj\u00fas\u00e1gi mozgalom els\u0151 otthona az \u0151 nev\u00e9t viselte.<\/p>\n
Geyer Albert (1895\u20131962) Jog\u00e1sz, szakter\u00fclete a nemzetk\u00f6zi jog \u00e9s a biztos\u00edt\u00e1s. 1944-ben a cionist\u00e1k deleg\u00e1ltjak\u00e9nt a Pest Izraelita Hitk\u00f6zs\u00e9g k\u00e9pvisel\u0151test\u00fcleti tagja volt. 1945\u20131946-ban a Magyar Cionista Sz\u00f6vets\u00e9g eln\u00f6ke, a felszabadul\u00e1st\u00f3l 1948-ig a Joint eln\u00f6ks\u00e9gi tagja, 1950-ig, kiv\u00e1ndorl\u00e1s\u00e1ig a Zsid\u00f3 Vil\u00e1gkongresszus
\nmagyarorsz\u00e1gi tagozat\u00e1nak eln\u00f6ke volt.<\/p>\n
Herskovits F\u00e1bi\u00e1n (1907\u20131982) tan\u00e1r, rabbi. A budapesti b\u00f6lcs\u00e9szkaron \u00e9s a Rabbik\u00e9pz\u0151ben doktor\u00e1lt. A harmincas \u00e9vekben a r\u00f3mai egyetemen \u00e9s Tel Avivban tan\u00edtott. 1941-t\u0151l Budapesten volt rabbi. 1947-ben kit\u00fcntett\u00e9k (Magyar K\u00f6zt\u00e1rsas\u00e1gi \u00c9rdemrend). 1949-ben elhagyta Magyarorsz\u00e1got, Tel Avivban a v\u00e1rosh\u00e1za kultur\u00e1lis oszt\u00e1ly\u00e1t vezette, 1981-t\u0151l a Magyar Zsid\u00f3 Vil\u00e1gsz\u00f6vets\u00e9g eln\u00f6ke.<\/p>\n